|
Szent Illés webrádió
Egyensúlyvesztett, békétlen világban élünk, de szívünkben hordozzuk mindannyian a vágyat a szépre, igazra, jóra és legfőképp a szeretetre. Ezeket az értékeket azonban csak nyomokban, vagy jó esetben töredékesen találjuk környezetünkben. Nekünk, keresztényeknek az a feladatunk, hogy ne csak passzív befogadói legyünk ezeknek, hanem magunkon keresztül másokat részesítsünk a teljesebb életből, az Élet teljességéből. Ez csak akkor működik, ha eleven kapcsolatban vagyunk az Élet forrásával.
Ez a kapcsolódási pont a szívünkben van. Oda el kell jutnunk. "Szállj le szíved legmélyére, és ott találsz egy ajtót, ami az égre nyílik" (Szt. Izsák).
"Istenem add meg nekem a lelki békét, és ezrek találják meg mellettem az üdvösséget!" - kérte gyakran imájában Szárovi Szent Szerafim. Az élet spirituális kiáradásáról van szó, más szóval a Szentlélek kiáradásáról.
Isten országa nem hely, hanem tapasztalat. Ide nem racionális, gondolati erőfeszítés által vezet az út, sokkal inkább a szívben megélt szeretetben. A lelkünk élete Isten, más szóval: a lelkünk Istenből él, táplálkozik. Ha szeretetben élünk, akkor ébred öntudatra a lelkünk.
|
|
Szent Atanáz
Boltunk Szent Atanáz nevét viseli, a neves püspökét, aki a 4. században volt elöljárója a kereszténység egyik legnagyobb központjának, Alexandriának. Hányattatott élete bővelkedett az Isten kegyelmében. Teológiai munkássága során megküzdött az egyházat szorongató eretnek tanokkal és azok hirdetőivel, szóban és írásban egyaránt. Az arianizmus tévedésével szemben - mely tagadta Jézus Krisztusnak az Atyával való egylényegűségét, a Fiú teremtettségét vallotta, és azt, hogy a Fiú nem valóságos Isten - keményen vette fel a harcot. Többek között Szent Atanáznak köszönhetjük az egyházunk Istenről vallott hitének tételes megvallását, melyet a nikaiai zsinaton hirdettek ki. Pakhomiosz, a szerzetesség atyja Atanázt a „Krisztusba vetett igaz hit atyjának” nevezte, Nazianzi Szent Gergely, a „Teológus” pedig „az Egyház oszlopának” mondta őt, aki „csak kevés időt fordított tanulmányokra, de éppen eleget ahhoz, hogy ne legyen tudatlan”. Sok írása maradt fenn, melyeket mai szemmel és tudással tanulmányozva éppoly nagy haszonnal olvashatunk, mint a régi korokban.
|
|
Üzlet vagy misszió? Gyertyák és mécsesek, ikonok, keresztek, tömjénező nem is egy, színes brokát ruhák és még sok egyéb arany, ezüst tárgy.
Hova léptem? Nem templom, hiszen könyvek, képeslapok is sorakoznak a polcokon. S mindezeken kívül számtalan kisebb nagyobb használati- és kegytárgy, melyekkel többnyire vagy a templomban találkozunk, vagy olyankor, amikor szeretnék az életünket templommá tenni: imádságban az Istennel találkozni. A tárgyak sohasem pusztán használatra alkalmas eszközök. Alakítják a környezetünket, rájuk pillantván alakítják a lelkünket. Ami körülvesz, az előbb-utóbb valamiképp a lelkünkben is megjelenik. Ahová beléptem, az ugyan üzlethelyiség, kegytárgy bolt, de az ember szinte úgy érzi magát, mint egy templomban. S nem véletlenül.
A bolt célja nem üzlet, hanem misszió: elérhetővé tenni azokat az eszközöket, tárgyi és szellemi kincseket, amelyek a templomhoz kötnek, amelyek Istenhez vezetnek bennünket. Legyen áldás ezen a misszión, hogy minél többünknek segíthessen ezen a fontos úton!
|
|
